Jobban, többet, több helyre pályáznál? Akkor erre a 14 kérdésre tudnod kell a választ!

Kezdjük egy egyszerűvel, ami gyorsan megy, de annál is fontosabb: ki a pályázó szervezet?

Mert nem mindegy! De miért is nem az?

 Mert lehet, még csak egy-egy pályázati ötlet motoszkál a fejedben, de eddig nem gondolkodtál azon, hogy milyen létező, bejegyzett, működőképes szervezet fogja ehhez a hátteret nyújtani.

Vagy az is lehet, hogy szervezeti túlkínálat van körületted. Működtetsz több civil szervezetet is, és igazából pályázhatsz bármelyikkel. Vagy van egy céged és egy hozzá tartozó egyesület is. Esetleg egy egyetem, ami jogi forma szerint felsőoktatási intézmény, de működik mellette egy alapítvány, esetleg egy diákszervezet is. Vagy kutatóközpont.

Ha még nincs szervezet a projektötleteid mögött, akkor gyorsan találni kell egyet, ha pedig túl sok opció közül választhatsz, akkor hozz egy döntést, válassz ki egyet és a további kérdésekre eszerint add meg a választ. Később újracsinálhatod egy másik szervezettel is, de most fontos, hogy egy irányba figyelj és egyetlen szervezet állapotfelmérését végezd.

 De az is lehet, a Te esetedben teljesen egyértelmű, hogy ki a pályázó szervezet. Ettől függetlenül rád is vonatkozik a kérdés.

FELADAT: Elő a munkalappal és nevezd meg a pályázó szervezetet, sőt, írd be az alapadatait is.

Az, hogy átvilágítjuk a pályázó szerveztet, két szempontból is jó neked: egyrészt segít látni, hogy mid van, miből dolgozol, másrészt segít majd szűrni a pályázati lehetőségeket, hogy csak azzal foglalkozz, amivel érdemes.

Ehhez az első dolog, amit tisztán kell látni, az az, hogy a pályázó szervezet mivel foglalkozik, milyen tevékenységeket végez.

Erre a kérdésre egy lista lesz a válaszod. Lehet rajta a helyzetnek megfelelően rendezvényszervezés, képzésszervezés, képző szolgáltatóként képzés, valamilyen tanácsadás, valamilyen szolgáltatás nyújtása stb. De hogy tisztábban lássuk a helyzetet, azt is írd be minden tevékenység mellé, hogy melyiknek kik tartoznak a célcsoportjába. Legyél annyira pontos, amennyire csak tudsz.

Például idősgondozó szolgáltatás valamelyik falu szociálisan hátrányos időseinek. Iskola utáni iskola program egy konkrét iskola 1-4. osztályos tanulóinak. Vállalkozásfejlesztési képzés kezdő vállalkozóknak. Digitális kompetencia fejlesztési képzés középiskolai tanároknak.

A válasz erre a kérdésre gyakran vízválasztó, amikor arról kell dönteni, hogy pályázunk valahová vagy sem. Akár kizáró jellegű is lehet, ha új területre akarsz merészkedni egy-egy projekttel, mert a legtöbb támogatónál szempont, hogy egy pályázó szervezet olyan tevékenységgel akarjon pályázni, amit már valamilyen formában csinált vagy van köze hozzá.

De akkor eszedbe se jusson olyan tevékenységgel pályázni, amit korábban nem folytatott a szervezet? Dehogyne! Hiszen a projektek egyik jellegzetessége, hogy van bennük valami új.

Csak két fontos szempontot tarts szem előtt:

1. Ne olyan pályázati kiírást válassz, ahol a korábbi speciális tapasztalat az adott területen követelmény.
2. Ha nem kötelező a korábbi tapasztalat, akkor is fontos, hogy valami kapcsolat legyen a pályázó szervezet és az új tevékenység között. (Ezért nézzük meg például a célcsoportokat is, mert ez egy kézenfekvő kapocs.)

De ahhoz, hogy ezeket a kapcsolódásokat fel tudd mérni, pontosan át kell látod, hogy miből dolgozol.

FELADAT: Írj listát a pályázó szervezet tevékenységeiről!

Néhány éve meghívtak egy projekttervező megbeszélésre, hogy figyeljem, betartják-e a pályázati feltételeket. Egy startupokat támogató projektet terveztek és egy egyetem lett volna az egyik partnerszervezet. De a működési szabályzatában nem volt benne egyértelműen, hogy adhat pénzügyi támogatást cégeknek, és egy egyetem alapító dokumentumait nem lehet csak úgy ötletszerűen változtatni pályázati határidő előtt. Szerencséjük volt, hogy a hozzájuk tartozó alapítványnak pont volt ilyen tevékenység az alapító okiratában, plusz ez a szervezet is megfelelt a jogosultsági feltételeknek.

Ha patthelyzetben lennél a te szervezeteddel, hogyan oldanád meg? Hány nap átfutása lenne egy módosításnak? De még ha kivitelezhető is lenne időben, minél többfelé kell figyelni pályázati határidő előtt, annál jobban csökken a pályázat minősége, és ezzel együtt a nyerési esélye. 

FELADAT: Nézd meg, milyen tevékenységeket végezhet a szervezet az alapító okirata szerint. Gondold végig, milyen tevékenységekkel akarna pályázni? Ott vannak az alapító okiratában? Ha nincsenek, van egy plusz feladatod. :)

Ha válaszoltál a második kérdésre, már van egy jó rálátásod arra, hogy a pályázó szervezetnek milyen területen van tapasztalata. De ez nem mindig elég. Ássunk egy kicsit mélyebbre, vagy rakjuk össze másképp ugyanazt a képet...

Amikor értetlenül néznek rám, hogy miért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mindig egy régebbi ügyfelem jut eszembe, amelyik felnőtteket célzó idegennyelv oktatással foglalkozott. Aztán egyszer jött egy projektötletük, hogy a felhalmozódott oktatási tapasztalatot dolgozzák fel egy idegennyelv oktatási módszertan formájában, amit aztán az idegennyelv tanárok alkalmazhatnának az iskolákban. Bevontak partnerként két nyelvi intézetet és szakmai szempontból egy igazán ütős csapat állt össze egy újszerű, jól kitatált projekttel. De a pályázatot első körben elutasították. Talán nem lep meg, ha elmondom, hogy azért, mert a támogató úgy ítélte meg, hogy hiába szakértők idegennyelvoktatásban, az iskolai oktatás terén mindannyain teljesen tapasztalatlanok.

Ezért fontos lézerpontosan látni, hogy a te szervezeted miben igazán jó. Mik azok a területek, ahol vitathatatlan a szakértelme? Amelyekkel kapcsolatban senkinek eszébe se jutna feltenni a kérdést, hogy itt milyen jogon akar bármit is?

Ezt a kérdést úgy érdemes végiggondolnod, hogy van már a fejedben projektötlet, amivel tudod, hogy a szervezet szívesen pályázna. Ezt jegyezd fel, és gyűjts össze minden érvet – korábbi hasonló tevékenységet, korábbi más típusú tevékenységet ugyanazzal a célcsoporttal, korábbi hasonló támogatott projekteket – mindent, ami amellett szól, hogy a pályázó szervezet szakmailag alkalmas arra, hogy az adott projektet megvalósítsa.

FELADAT: Írd össze, hogy a pályázó szervezetnek milyen szakmai tapasztalata van. 

Ezt a kérdést sokan félvállról veszik, pedig ez a legértékesebb információk egyike. Kiderül belőle például, hogy:

 Milyen korábbi területen van projektapasztalata a szervezetnek?

 Mennyire komplex projekteket valósított meg?

 Milyen célcsoportokkal dolgozott?

Mekkora pénzösszegeket használt fel pályázati támogatásként?

Meg tudta-e oldani, hogy önrészt biztosítson egy projekthez, ha kellett?

Milyen partneri kapcsolatai vannak?

Milyen programok keretében volt már sikere?

Van-e olyan program, ahová többször is sikertelenül pályázott?

Ha vannak elutasított pályázatai, hol mi volt a gond? (a hibákból tanuljuk a legtöbbet alapon).

Már önmagában ez a terület majdnem mindent elmond egy pályázó szervezetről és segít dönteni számos kérdésben, mégis határtalan az a lazaság, amivel pályázó szervezetek ezt a kérdést képesek kezelni.

Sűrűn visszatérő jelenet, hogy az ügyféltől bekérjük a listát a korábbi pályázatokról, mert az új pályázathoz kötelező melléklet, de szent meggyőződésük, hogy soha életükben nem pályáztak. Később kiderül, hogy egy bizonyos alapítvány által támogatott projektet ugyan valósítottak meg, többet is, de nem úgy tartották számon, mint pályázat. :) Másik kedvencem, amikor bejön a lista az ügyféltől, és a pályázataik fele sincs rajta, én pedig tudom, hogy van ott még muníció, mert olvastam a sajtóban, hallottam róla, vagy éppen én írtam. :D

Te legyél okosabb és összeszedettebb! Ha nincs még pályázati nyilvántartása a szervezetnek, csináld meg most és figyeld benne a törvényszerűségeket.

FELADAT: Készítsd el a szervezet pályázati leltárját!

Egy korábbi ügyfelem vállalkozásfejlesztéssel foglalkozik. Az a küldetésük, hogy abban a régióban, ahol vannak, fejlesszék a KKV-szektort és ezáltal a térség gazdasági pozícióját. Innen kezdve nem kérdés, hogy mire pályázzanak. Több mint tíz éves együttműködésünk alatt volt munkavédelmi képzéses pályázatuk építészeti vállalkozásoknak, KKV-konferencia adózási és más jogi témában, inkubátorházépítés, vállalkozásfejlesztési képzések és vállalkozásfejlesztési tanácsadás gyakorlatilag minden típusú célcsoportnak, HR-menedzsment, projektmenedzsment, folyamatmenedzsment képzések cégvezetőknek, coworking iroda működtetés, startup finanszírozás, társadalmi vállalkozások létrehozása, és ez még nem minden.

Ha a szervezet pályázati stratégiája szempontjából létezik olyan, hogy alapkérdés, akkor ez lesz az: Mi a szervezet fejlesztési stratégiája? Mik a hosszú távú céljai? Egyáltalán miért létezik?

Sok szervezetnél látom ezt hiányként, hogy csak léteznek. Ma gyerektábort szerveznek, holnap falunapot, holnapután képzést, azután környezetvédelmi kampányt és jövőre indítanak egy akkreditált idősklubot is. Most túloztam egy kicsit, és akár az is elképzelhető, hogy létezik az a stratégia, amelyre a fenti lista minden egyes eleme logikusan felfűzhető, csak az a baj, hogy gyakran stratégiáról szó sincs.

FELADAT: Hogy elkerüld az ötletszerű, kapkodó pályázást, tegyél meg egy fontos lépést: jegyezd fel magadnak a szervezet stratégiai céljait. Lehet, hogy nincs egy írott stratégiátok, amiből egy Ctrl+C Ctrl+V kombinációval elő is varázsolod a választ. De fejben biztosan ott van, és ezt most öntsd szavakba. Ha megvan, legyen ez az elsődleges iránytű, amikor arról kell dönteni, hogy egy kiírásra pályázol, vagy nem.

Nézzük az ideális pályázati körülményeket: a projekt megvalósításához szükséges pénzösszeg 100%-át megkapod, önrész nélkül, ráadásul előre, és senkit nem érdekel, hogy a szervezeten mennyi pénz folyt át a korábbi években.

Vannak ilyen támogatási keretek is, tipikusan kispályázatok esetében, de ha már kicsit is komolyabban kezdesz gondolni a pályázásra, kell számolnod azzal, hogy a projektet egy adott ponton meg kell előlegezni. Ehhez pedig a támogató már az értékelésnél megnézi, hogy a pályázó pénzügyileg mennyire jól szituált. Vagy egyenesen ehhez köti a támogatási összeget, arra gondolva például, hogy ha egy szervezet az elmúlt x évben összesen nem kezelt akkora összeget, mint amekkorát most igényel, milyen alapon bízhatna abban, hogy nagyobb összeget is el tud költeni szabályszerűen.

De ez nem csak pályázati kérdés. Bármikor előfordulhat, hogy a projektmegvalósítás kellős közepén lefagy a program, nem térítik vissza a költségeidet, minden leáll. (Ne feledd, hogy Romániában élsz, ez teljesen életszerű.) Nincs is nyomasztóbb annál, mint amikor el kell dönteni, hogy leáll a projekt és a projektcsapat tagjai szétszélednek, hogy amikor folytatni lehetne, ott állj egyszál magadban, mert mindenki talált másik munkát. A célcsoportról nem is beszélve.. A projektmegvalósítók ilyenkor vagy kivárnak, vagy vesznek fel hitelt, ha megtehetik, de legritkább esetben történik az, hogy meg sem érzik a bajt, mert van annyi saját pénzük, hogy abból megelőlegezzék a költségeket. 15 év alatt egyetlen ilyen alapítvánnyal találkoztam, de mögötte ott állt egy tőkeerős cég.

Ez tehát kulcskérdés, amit neked is világosan kell látni, hogy ehhez mérten viszonyulj a pályázati lehetőségekhez.

FELADAT: Hogy tisztán lásd a szervezet pénzügyi helyzetét, szerezd meg  a könyvelőtől vagy bogarászd ki a mérlegekből a szervezet 4 utolsó lezárt pénzügyi évének a kulcs pénzügyi adatát, ami a „venituri totale” nem-cégek esetén, és a „cifra de afaceri” cégek esetén.

Ha válaszoltál az előző kérdésekre, nemcsak a pályázó szervezet erősségeit látod, hanem azt is, hogy hol van hiány. Ha egyelőre bármelyik ponton is túl nagy a tátongó fekete lyuk, és egyedül reménytelennek tűnik a helyzet, aggodalomra semmi ok, mert a pályázás tipikusan az a tevékenység, amit érdemes partnerségben művelni.

A partnert ne feltétlenül úgy képzeld el, mint egy szükséges rosszat, hanem inkább mint a Te nagy képedből hiányzó puzzle-darabot.

Mire kellhet partner?

 Lehet, hogy olyan célcsoportot szeretnél elérni, amelyikkel eddig még nem dolgoztál.

 Az is lehet, hogy a projekt, amit meg szeretnél valósítani, túl sokféle tevékenységből állna, és ehhez a pályázó szervezet nem rendelkezik elég tapasztalattal vagy akár jogosultsággal (például nincs akkreditációja egy-egy szolgáltatásra).

 Vagy az is lehet, hogy nagyobb területet fedne le egy projekt, amihez kell egy hasonló szervezet, de másik régióból.

 Az is lehet, annyira kicsi vagy fiatal a szervezet, hogy önállóan nem is pályázhat.

Rengeteg helyzet van, amikor egy vagy akár több partner bevonása nemhogy indokolt, de ha fejlődni szeretnél, egyenesen kötelező. Arról már nem is beszélve, hogy bizonyos programok vagy pályázati kiírások keretében partner nélkül pályázni nem is lehet. Ezernyi okod van arra, hogy egy jól kiépített partneri hálózatod legyen, mert így sokkal több lehetőség nyílik meg a szervezeted előtt. De sokszor fel se mérjük, hogy mennyien vannak körülöttünk, akikkel együtt lehetne dolgozni.

FELADAT: készíts leltárat mindazokról a szervezetekről, intézményekről, amelyekkel már dolgozott a pályázó szervezet, vagy valamelyik munkatársa, vagy akár te. Sőt, írj listát arról is, hogy kik az álompartnerek, akikkel hosszú távon együtt szeretnél működni. És írj egy feketelistát is.

A partnerséggel kapcsolatban van egy ökölszabály: soha ne vonj be egy partnerszervezetet egy projektbe csak azért, mert első ránézésre „jól mutat”. A partenerszervezeteknek dolguk van, nem csak dísznek vannak, adni kell nekik tevékenységet és költségvetést is.

Ezért nem mindegy, hogy ki miért kerül be egy projektbe partnerként. Még abban az esetben is, ha azért pályázol partnerségben, mert a szervezet egymaga túl „kicsi”, a partnerség mögött szakmai érveknek kell lenniük.

Érdemes eleve úgy választani partnert egy pályázathoz, hogy konkrétan látod, mit tud, amit a pályázó szervezet nem, mi az, amit többletként, kiegészítésként hoz.

FELADAT: Válassz ki 3-5 potenciális partnert, akivel a közeljövőben együtt pályázhatsz, és keress szakmai érveket mindegyik mellett. Picit időigényes lehet, mert információt kell szerezni róluk ahhoz, hogy válaszolni tudj, még akkor is, ha futólag tudsz róluk ezt-azt, de megéri a ráfordított időt.

Korábban együttműködtem egy állami intézménnyel, és ott láttam azt, amit ritán lát az ember, hogy a vezető – aki az intézmény vezérigazgatója volt – olyan csapatot épített maga köré, hogy mindenki imádott dolgozni járni. Pedig állami alkalmazottakra ez aligha jellemző. Egyik projektet a másik után bonyolították. Mindenki, akit érintett, részt vett a tervezésben, testre szabott feladatokat kaptak, imádták. És ez átjött, hogy ez egy szerethető szervezet. Lehetett ötletekkel jönni, de a központban a vezető stratégiája volt és mindenre ő bolintott rá. Viszont amire rábólintott, amellett teljes mellszélességgel kiállt. Vállta, képviselte kifelé is, is befelé is, a teljes munkaközösség felé. Látszott a társaságon, hogy szeretik, amit csinálnak, lelkesek, a sajátjuknak érzik.

De láttam ellenpéldát is.

Szintén aktívan pályázó szervezet, ahol, amikor pályáztak, a vezetőt egyetlen dolog érdekelte úgy igazán. Az, hogy volt-e neki folyamatosan fizetés betervezve, és az a lehető legmagasabb volt-e. Ha ilyen vezetővel van dolgod, számolni kell vele, hogy a projekteket nem biztos, hogy a szervezet a magáénak fogja érezni. És azok a munkatársak, akik bekerülnek a projektbe, tele lesznek véget nem érő panasszal, frusztrációval, kifogással. A végén akár odáig is eljuthatsz, hogy neked kell elvégezni a róluk lepergő feladatokat. Egy ilyen vezetőnek a projekt soha nem lesz fontos. Csak az, hogy a szervezet szokásos tevékenységei haladjanak és a projektből jöjjön a pénz. Ez pedig meglátszik a munkaszervezésen és a kollégák munkamorálján is.

Ez két véglet, de innen láthatod, hogy a vezető személye és hozzáállása mindent eldönthet.

Ezért fontos számolni azzal, hogy ki a szervezet vezetője és hogyan viszonyul a pályázáshoz.

FELADAT: "Világítsd át" a szervezet vezetőjét, nézd meg, hogy a pályázati munkához való viszonya előre viszi vagy hátráltatja a fejlődést. Ha te magad vagy a vezető, akkor is csak bátran, nézz mélyen magadba, és keress olyan pontokat, ahol fejlődni lehet. 

A leggyakoribb probléma, amibe még gyakorlott pályázatírók is belefutnak, akár hiszed, akár nem: az, hogy egyedül kínlódnak, nincs, akire számítsanak a munkában.

Ők a lelkiismeretesek, akik végzik az alapfeladatokat, és közben a hátukon cipelik a pályázatírás terhét is. Elsők az irodában, és este utolsóként el is oltják a villanyt. Kitartóan üzdenek a projektötlettel, a pályázati szabályokkal, a határidővel. De egyedül.

Ha van némi tapasztalatod a pályázati világban, ezt a magányt biztosan te is átélted.

Én ezt akkor éreztem leginkább, amikor egy nagy intézményben dolgoztam és ott az volt az általános nézet, hogy ha van pályázati felelős, akit ezért fizetnek, akkor másnak ne kelljen pályázatokkal vacakolnia. Voltak páran, akik mégis nyitottak voltak, ötletekkel jöttek, le lehetett ülni velük megbeszélni a részleteket. És mivel már eleve a tervezés is úgy történt, hogy ők benne voltak, ezeket a projekteket gördülékenyen meg lehetett valósítani, könnyen el lehetett számolni. Utólag jöttem rá, hogy egyvalami közös volt ezekben a kollégákban: volt valamilyen belső motivációjuk, ami miatt megérte nekik részt venni ebben a munkában. Aki nem látta, hogy neki a pályázati munka miért jó, annak a projekttervezés, a pályázatírás el sem érte az ingerküszöbét. Úgy voltak vele, hogy ha lesz pénz, szívesen elköltik, de addig nincs miről beszélni.

Gondolom egyetértünk abban, hogy a pályázatírás csapatmunka. Nem lehet megoldani egyedül. Legalábbis hosszú távon és káros mellékhatások nélkül egészen biztosan nem. Ami viszont jó hír, hogy sokszor nem is vagyunk egyedül. Csak fogalmunk sincs, hogy kitől kérjünk segítséget és főleg, hogy miben.

FELADAT: Gyűjts embereket! Gondold végig, ki van körülötted, akit be lehet vonni a pályázati munkálatok ilyen-olyan pontján segítségnek. Próbálj arra is gondolni, kinek mi lehet a belső motivációja, ami ebbe az irányba elmozdíthatja.

Az utolsó három kérdés Rólad szól. De előbb hadd meséljek el valamit:

Bár az átlaghoz képest nem volt sok kudarcélményem a munkában, én is megjártam, hogy teljesen kiégtem és eljutottam arra a pontra, hogy kész, én ezt nem csinálom tovább. Tudom jól, milyen érzés reggel úgy kelni, hogy jöhet bármi, csak AZ a projekt ne, mert elfog a rosszullét még a gondolatától is. Sőt, odáig is eljutottam, hogy az egész életem a feje tetején állt, mert egy projekt az összes energiámat és életkedvemet elszívta és elmondhatom, hogy nagyon nem volt jó.

Remélem, ezt az érzést soha nem fogod megtapasztalni, és ahhoz, hogy ez így legyen, fontos, hogy ismerd saját magad, merj őszinte lenni legalább magaddal abban, hogy mit szeretnél, mit nem, mi jó neked, mi nem. Első lépésként fontos azt tisztázni, hogy mi a Te szereped a pályázó szervezet életében.

Nem mindegy, mert teljesen más lapokkal indulsz akkor, ha te vagy a vezető, főleg ha nem csak papíron, hanem gyakorlatilag is te vagy az, más lapokkal, ha egy munkatárs vagy, aki végrehajtó szerepben van, és nem feltétlenül rendelkezik a szükséges információval, erőforrásokkal, autoritással és megint más helyzetben vagy, ha egy külsős vagy, aki egyelőre csak annyit lát a szervezetből, amennyit megmutattak neki.

Ettől a pozíciótól függ, hogy mi a te hatásköröd, mi az, amit majd megtehetsz önállóan, mi az, amiben dönthetsz önállóan, és jó, ha ezzel a legelején tisztában vagy és tudod, hogy ez neked megfelel-e, kényelmesen érzed-e magad, biztoságban érzed-e magad ebben a szerepben.

FELADAT: Gondold végig, hol van a Te helyed a pályázó szervezet életében? Jó ez így neked?

Miután pontosan körülhatároltad a szervezeten belüli szerepedet, azon is érdemes elgondolkodnod, hogy a projektervezés, a pályázatírás alatt mi az a feladat, amit te el tudsz végezni és el is szeretnél végezni.

A projekt megtervezése, és összességében véve a pályázatírás nagyon szerteágazó tevékenység és teljesen rendben van az, hogy van ezek közt olyan is, amit te nem szívesen csinálsz.

Én például utálom a papírmunkát, főleg ha nyomtatott papírról van szó, és amikor egy ügyfélnek pályázatot írok, úgy szoktam megállapodni, ha lehet, hogy a papírokat ők gyűjtögetik, rendszerezik, én csak ellenőrzöm, és ha menet közben kérdés van, megbeszéljük. Vagy még a tanácsadói karrierem elején például nem én készítettem a projekt költségvetését. Azt gondoltam magamról, hogy ez nekem túl bonyolult, nem is érdekelt különösebben. Aztán egyszer a kollégám, aki penzügyes volt és rendszerint kisegített, éppen nem ért rá, kénytelen voltam leülni és kitalálni azt a költségtervezési rendszert, amit én is értek, nekem is logikus. Onnantól kezdve nem volt gond a költségtervezés. Egy ideig még élveztem is, de amikor csak lehet, a mai napig lepasszolom, mert én egy pályázatnak a szakmai, tartalmi részeivel szeretek foglalkozni, rendszert alkotni és írni szeretek. A többi részt is meg tudom csinálni, ha kell, de nem szeretem.

Te mit szeretsz jobban?

Ötletelni? Koncepciót kitalálni? Részleteket kidolgozni? Számolni? Írni? Papírokat rendszerezni? Emberekkel kapcsolatot tartani?

Ha hosszú távon szeretnél pályázatokkal, projektekkel foglalkozni, akkor jó, ha ezt tudod magadról, hogy neked mi a testhezállóbb feldat, mert ezzel együtt azt is fogod tudni, milyen területeken kell segítséget kérni. Persze nem árt, ha a munka minden részét el tudud végezni egyedül is, ha éppen úgy alakul, de hosszú távon akkor fogod tudni elkerülni a belefásulást, ha nem vállalsz magadra olyan típusú feladatot, amit nem szeretsz.

FELADAT: Írd össze azokat a pályázati feladatokat, amelyeket szeretsz vagy szeretnél végezni és azokat is, amelyeket nem.

Ha most azt kérdezed, hogy egy szervezet pályázati stratégiája szempontjából mi értelme van ennek a kérdésnek, hát ezért: mert menet közben, a pályázati munka során - amikor projektet tervezel, amikor pályázatot írsz, és főleg amikor már nyakig vagy megvalósításban - rengeteg hullámvölgy fog jönni. Talán tapasztaltál is ilyet. De ha tudod, hogy téged mi motivál, sokkal könnyebben túllendülsz ezeken.

Váratlan gondok, kellemetlenségek, krízishelyetek mindig is lesznek, ezt nem tudod megúszni. De hogy ebbe belerokkansz-e, az első akadálynál feladod-e, elkezded-e keresni a kifogásokat, az elsősorban attól függ, hogy az, amin dolgozol, mennyire fontos neked. Ha tudod, hogy neked miért éri meg végigcsinálni a nehézségek ellenére is, könnyebb lesz kitartani.

Pár példa, hogy mi lehet a motivációd:

 a hivatástudat, az hogy mások életét könnyebbé, szebbé tedd,

 az értékteremtés, hogy lértehozz valamit, ami hasznos a társadalomnak,

 a szakmai kihívás, egy helyzet, ahol bizonyíthatsz,

 a csapat felemelő ereje, az, hogy olyan emberekkel dolgozhatsz, akik inspirálnak, feltöltenek,

 a pénz, ha egy nyertes pályázat akkora pénzügyi haszonnal jár, hogy ez megéri neked (és nem, nem fogsz emiatt a poklok poklán szénné égni, nyugi).

Hidd el, van ez olyan fontos, mint bármelyik kérdés az előző 13 közül. Mert tudod, a pályázati stratégia nélküled nem működik. Emberek nélkül semmi se működik. :)

FELADAT: Gondolkodj el azon, hogy mi motivál téged? Mi a belső hajtóerőd?